Megéri hitelből szigetelni a házat, korszerűsíteni a fűtést? Megtérül valaha?

Amióta napi beszédtémává vált a rezsiárak növekedése, rengeteg ügyfél keresett meg korszerűsítési hitelcélokkal. Megéri-e hitelből szigetelni a házunkat? Amíg elérhető volt a 3%-os Otthonfelújítási Kamattámogatott Hitel, ráadásul az otthonfelújítási támogatás keretein belül az igénylő 3 millió forint visszatérítésre tehetett szert, addig a válasz egyértelműen ’igen’ volt. Amennyiben az ügyfél még nem vette fel a babavárót, de jogosult rá, akkor az lehet a legjobb megoldás az ingatlanfelújítás finanszírozására. Ha ez a lehetőség nem adott, milyen piaci kamatozású lehetőségek vannak?

Az anyagárak és a munkadíjak is az egekbe szöktek az elmúlt években. Érdemes hitelből szigetelni?

A magyarországi lakások 80%-a 1990 előtt épült, a jelenlegi szabványok szerint korszerűnek mondható ingatlanok aránya alig haladja meg a 10%-ot. Felújítási igény ebből fakadóan lenne, a kérdéses tényező legtöbbször a megfelelő forrás előteremtése. Sokakban felmerül az ötlet, érdemes-e banki hitelből szigetelni a házat, vagy korszerűsíteni a fűtést?

Először számoljuk ki, hogy egy elavult átlagos családiháznak mennyi az éves energiaigénye és ebből mennyit tudunk megspórolni egy felújítással. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia szerint, egy elavult 1990 előtt épült, 80-90 m2 nagyságú családi ház 336 – 405 kWh/m2/év primer energiaigénnyel rendelkezik, amely meglehetősen rossznak számít. (Pl. egy újonnan épülő modern családi ház átlagos esetben 40-70 kWh/m2/év primer energiaigénnyel bír.)  Egy költségoptimum felújítást követően ezeknek a régi ingatlanoknak az energiaigénye, várhatóan 109 – 135 kWh/m2/év értékre csökkenthető. A tanulmány napelem beépítésével nem számol. Ebből kiderül, hogy egy teljeskörű energetikai korszerűsítéssel az épület energiaigényének akár 65-70%-a megtakarítható. Mit jelent a teljeskörű korszerűsítés? Fűtéskorszerűsítés, szigetelés, nyílászárók cseréje. 

Milyen költséggel jár egy teljeskörű energetikai korszerűsítés? Nehéz általánosságban egy fajlagos Ft/m2 árat meghatározni, hiszen óriási különbségek lehetnek az egyes ingatlanok között. Egy személyes példán keresztül levezetve, nagyságrendi képet kaphatunk a költségekről.

Hitelből szigetelni a házat

1975-ben épült, B30-as falazóelem felhasználásával, szigetelés nélküli, 85 m2-es családi ház energetikai korszerűsítése a következőképpen alakult:

  • Homlokzati hőszigetelés, anyag és munkadíj: 2 200 000 Ft
  • Tető hőszigetelés, anyag és munkadíj: 740 000 Ft
  • Nyílászárók cseréje, egyedi méretben gyártott ablakok, 3 rétegű üvegezéssel: 2 650 000 Ft
  • Fűtéskorszerűsítés, kondenzációs kazán beszerelése, gáztervezés, melegvíztárolóval kéménybéleléssel: 1 752 000 Ft

Az energetikai korszerűsítés összesen 7 342 000 Ft költséggel járt. Még teljes éves rezsiköltségre vonatkozó tapasztalat a felújított ingatlannal kapcsolatban nincs, de úgy tűnik az eddigi energiaköltség 70%-a valóban megtakarítható. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia számításai tehát tapasztalati úton is igazolódni látszanak. 

A beruházás megtérülése tehát nagyban függ az adott ingatlantól, illetve a kiindulási szinttől. A jelenlegi energiaköltségünk 60-70%-os redukálásával ki tudjuk magunknak számolni, mekkora összeg maradhat a zsebünkben egy ésszerű, kizárólag energetikai szempontok figyelembevételével megvalósuló korszerűsítés esetén. Az érzékelhető havi megtakarításon túl, ne felejtsük el, hogy a felújított ingatlan piaci értéke nagyobb, és a magasabb ára ellenére is a jövőben valószínűleg könnyebben eladható lesz. 

A példában szemléltetett felújítás költsége, korszerűsítési céllal igényelt jelzáloghitel esetén, a mai napon (2024.01.31) legkedvezőbb hirdetményi kamatokkal számolva 20 éves futamidőre 55 000 Ft-os törlesztőrészlettel vehető fel, ha 10 éves kamatperiódust választunk. Ugyanez a hitelösszeg 10 éves futamidő esetén, végig fix kamatozással havi 83 500Ft körüli törlesztési kötelezettséget jelent.

Tehát végső soron megéri hitelből szigetelni? Önmagában csak és kizárólag szigetelni nem biztos, inkább az épület teljeskörű energetikai korszerűsítésére kell törekednünk.

Természetesen nagyobb összegű ráfordítással, nagyobb megtakarítás is elérhető. Ha pl. a kondenzációs gázkazán helyett hőszivattyút szerelünk be, akkor a fűtésköltség tovább csökkenthető. A jelenlegi példában azért maradtunk mégis a modern gázkazánnál, mert a jelenlegi hőszivattyúk leginkább padlófűtés esetén tudják biztosítani az elvárt gazadásgos üzemet. Költséghatékonysági szempontból azonban a meglévő radiátorokat nem cseréltük le és nem bontottuk meg a padlót, hogy padlófűtés csöveket helyezhessünk el, hiszen az óriási többletköltséget jelentett volna: bontás, burkolás stb. A padlófűtés elhelyezésén túl egy hőszivattyú nagyságrendileg 2 millió forintos költség lett volna, szemben a 350 000 Ft-os kondenzációs gázkazán árával.

Továbbá nem szabad elfelejteni, hogy az energiaárak valószínűsíthetően a jövőben nem csökkenni fognak, hanem tovább növekedni. 2021 óta szinte árrobbanás volt tapasztalható az energiapiacon. Jelenleg az árak normalizálódni látszanak, de nem valószínű, hogy a háború előtti árakkal fogunk találkozni hosszútávon. Így akár egy teljeskörű korszerűsítés költségei sokkal gyorsabban megtérülhetnek, ha figyelembe vesszük az árak jövőbeli emelkedését is.

Amennyiben korszerűsíteni, felújítani vagy esetleg bővíteni szeretné házát, lakását, vegye fel velem a kapcsolatot és segítek megtalálni az Önnek legelőnyösebb finanszírozási konstrukciót.

Népszerű bejegyzések

10% önerő
10% önerő, mire figyelj? Meglepő tények és tévhitek
Mikor jár a jelzáloghitel elengedés?
Megéri hitelből szigetelni a házat, korszerűsíteni a fűtést? Megtérül valaha?
Milyen lakást vehetünk, ha csak a babaváró az önerő?

Kereső

Kapcsolat

Készen áll a következő lépésre?

Ha már csak a megfelelő forrás előteremtése hiányzik elképzelései, álmai megvalósításához, vegye fel velem a kapcsolatot elérhetőségeimen keresztül, hogy egyeztettt időpontban átbeszélhessük az Ön számára legmegfelelőbb ajánlatokat.